Gara község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Bajai kistérség
Lakosság: 2579 fő
Terület: 59.96 km²
Népsűrűség: 43,01 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 79

Fekvése

Bács-Kiskun megyében Legközelebbi város Baja, melytől dél-délkeleti irányban, mintegy 15 km-re, a szerb határ közelében fekszik. Szomszédos falvak nyugatról Csátalja, délről Bácsszentgyörgy, keletről Bácsborsód, északról Vaskút.

Története

Gara már az Árpádok korában is lakott település volt. Első írásos emlék 1290-ből való. A község nevének keletkezésére többféle magyarázat van. A település egykor a Garai familiához, annak délvidéki birtokához tartozott 1334-ig. Nevét valószínűleg a Garai családról kapta. Először 1372-ben Nicolai de Gara, majd később Gara nemzetség szerepel. Nem bizonyított, ama felvetés, hogy a szláv "Gora" (domb) szóból származhat, mivel az első település egy magaslaton (dombszerű helyen) helyezkedett el a jelenlegi falutól 4 kilométerre, délre. Napjainkig azt a részt "Gradina"-nak nevezik. 1526-ban érkeztek az első horvátok, akik az okiratok szerint 18 ferences-rendi szerzetessel érkeztek a teleplésre, és annak környékére.

Viszontagságos évszázadok után, a török hódoltság idején, 1598-ban sok lakosa a császári fennhatóság alatt álló Esztergomba költözött. 1635-41 között Eszterházy Miklós a falut Urbanec Mátyásnak adományozta. A Rákóczi-szabadságharc alatt teljesen lerombolják a falut. Gara a bajai uradalom részeként 1727-ben a Czobor nemzetség tulajdonába került, majd 1750-ben a kamara Grassalkovich Antalnak, Baja földesurának adományozta. 1734-ben érkeznek az első németek a faluba. A következő évben megépül a templom. 1770-ben a falu lakossága: 1888 fő. 1780-ban megépül a késő barokk stílusú római katolikus templom.

1866-ban kolerajárvány söpör végig a falun. A lélekszám 1870-ben 3878, ami 1941-re 3941-re nőtt. A csökkenés akkor kezdődött, amikor a német nemzetiségűek 37%-át, 990 főt kitelepítették a II. világháború után, körülbelül 400 lakost pedig "málenkij robotra" hurcoltak el. Öt bukovinai falu (Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts, Józseffalva) székelyeit viszont 1941-ben a Délvidékre telepítette át a kormány, innen egy részüket Észak-Bácskába. Garára nagyobbrészt Hadikfalváról, Istensegítsről és Fogadjistenről érkeztek bukovinai székelyek. 1947-ben a lakosságcsere-egyezmény következtében felvidéki magyarokat, szlovákokat telepítettek Garára. Ekkor a népesség száma 4534 főre nőtt, ez volt Gara legnagyobb lélekszáma, innen folyamatosan ismét csökkent. 2001-ben már csak 2683 főt számláltak.

Nevezetességei

Szent László királyról elnevezett római katolikus templom. Épült 1780-ban késő barokk stílusban, melyet 1909-ben bővítettek. I. és II. világháború emlékműve Szentháromság-szobor A szobrok a templomkertben találhatóak. Székelykapu Római katolikus templom bejáratával szemben található. Nemzetiségek együtt című szobor Az itt élő magyar, német és bunyevác nemzetiségek összefogását jelképezi. Templomtól mintegy 100 m-re, délre található. Milleniumi emlékmű Az óvoda épülete előtt található. Határőr Hősök emlékműve A Polgármesteri Hivatllal szemben áll.

Következő községek

További községek